Kiégni többféleképpen is lehet – mentálisan, fizikailag és létezik érzelmi kiégés is. A cikkben most a mentális kiégéshez vezető okok közül szeretnék néhányat bemutatni.
A kiégést legtöbbször a munkával és a munkahelyi túlterheltséggel hozzuk összefüggésbe, pedig az élet egyéb területein is jelentkezhet. A mai digitális világ pedig még inkább ráerősít erre, hiszen azt az érzést kelti bennünk, mintha sosem lenne elég, mintha mindig a maximumot vagy még annál is többet kellene teljesíteni ahhoz, hogy megfeleljünk a környezetünk, és a saját magunk által felállított elvárásoknak.
Ha éppen nehezebb élethelyzetben vagy, túlterheltek a napjaid akkor érdemes fokozottan odafigyelned a lelki egészségedre, hiszen kiégés szempontjából a veszélyeztetett csoporthoz tartozol. Első lépésként érdemes időnként feltenni magadnak a kérdést, hogy ‘Hogy vagyok most, úgy igazából?’.
A mentális kiégés okai
Ha úgy érzed, hogy soha nem tudsz igazán lazítani, megnyugodni, mindig felkészülsz minden eshetőségre (és általában a rosszabb forgatókönyvet vetíted előre) nehogy történjen valami váratlan, előre nem tervezett esemény, annak több oka is lehet.
1. Mindent magadra vállalsz
Nagyon fontos, hogy tudjunk és merjünk segítséget kérni, letenni azokból a terhekből, amelyeket cipelünk. Nemet mondani nehéz, főleg ha nem vagyunk hozzászokva de vannak bizonyos helyzetek,, amikor a saját lelki egészségünk érdekében meg kell tanulnunk határokat húzni.
2. Nem húzod meg a határaidat
Az előző ponthoz szorosan kapcsolódva, h megpróbálsz mindenkinek megfelelni akkor sokszor olyan helyzetekben találhatod magad, hogy például más munkáját is elvégzed, nem tudsz nemet mondani, stb. Ez hatalmas érzelmi megterhelést jelenthet, hiszen legtöbbször épp elég a saját magad problémája, nincs szükség arra, hogy másét is a nyakadba vedd. Ha nem szeretnél teljesen kimerülni ettől, akkor érdemes meghúzni a határaidat és megtanulni nemet mondani (a határok meghúzásáról itt , a nemet mondásról pedig itt olvashatsz).3. Elveszni a sok lehetőség között…
4. Könnyen elterelődik a figyelmed
Sajnos olyan világban élünk, amelyben nagyon nehéz tartósan egy dologra koncentrálni. Éppen elkezdenél valamivel foglalkozni, amikor azt látod a telefonon, hogy új emailjeid érkeztek. Vagy valaki fel is hív. Közben gyorsan ránézel valamelyik közösségi oldalra, hátha történt valami érdekes. A fontos munka elkezdése pedig csak csúszik és csúszik….Éppen ezért nagyon fontos, hogy meghúzd itt is a határaidat, és minimálisra korlátozd a zavaró tényezőket akkor, amikor fontos dolgod van. Ha nem ezt teszed, akkor a figyelem folytonos elterelődése a halogatás egy formája lesz – ami pedig csak újabb stresszforrás…
5. Aggodalom a jövő miatt
Nincs azzal baj, ha tervezgetős típus vagy mindaddig, amíg a tervezgetés örömteli és nem az aggodalom vezérli.
Probléma akkor van, amikor azért tervezgetsz, mert nagyon aggódsz a jövő miatt és minden lehetséges bajra és problémára már jó előre fel akarsz készülni. Minden lehetséges forgatókönyvet úgysem lehet lejátszani, így csak feleslegesen aggódsz és okozol magadnak stresszt ezzel. A legtöbb amit tenni tudsz, hogy a jelen pillanatra koncentrálsz és a most-ot próbálod meg minél jobban, teljesebben megélni. Ami nem azt jelenti, hogy ne tervezgess, élj a mának és ne törődj semmivel csak azt, hogy fogadd el, hogy a bizonytalanság az élet része, és tanuld meg ezzel a ténnyel együtt élvezni azt.
Ha pedig bővebben olvasnál a stresszről és arról, hogyan tudsz vele megküzdeni, akkor nézd meg ezt a cikket is.
6. Túl magasra teszed a mércét
Ha nem engeded meg magadnak, hogy ne teljesítsd minden helyzetben a maximumot, akkor ezzel nagyon nagy nyomást helyezel magadra. Nem csoda, hogy egy idő (és talán nem is túl hosszú idő után) után azt fogod érezni, hogy nem vagy elég jó. Mindezt pusztán csak azért mert képtelen vagy a saját magad által állított normáknak megfelelni – míg végül teljesen kimerülsz a folytonos bizonyításban. Próbáld meg elfogadni, hogy létezik olyan, hogy elég jó, ami ugyan nem tökéletes de elég (és ha szívesen olvasnál a maximalizmus témájában, azt itt teheted meg).
Az elég jó fogalmát különösen olyan helyzetekben érdemes tudatosítani magunkban, amikor több olyan ‘változó’ is van, melynek alakulására nincs befolyásunk. Ilyenkor nagyon fontos az, hogy a körülményekhez, a lehetőségekhez is igazítsuk a saját magunkkal szembeni elvárásainkat.
7. Életmód és kimerültség
Nagyon ritkák azok az időszakok, amikor az életünk minden területére oda tudunk figyelni. Nem vállaljuk túl magunkat, egészségesen élünk, eleget mozgunk, időt szánunk a pihenésre, a töltődésre is.
Sajnos legtöbbször van olyan életterületünk, amelyet elhanyagolunk – és mindaddig, amíg nem jelez a szervezetünk, nem is veszünk róla tudomást.
Éppen ezért időről-időre érdemes időt szánni arra, hogy végignézzük az életünk egyes területeit. Ha pedig azt vesszük észre, hogy egyet (vagy többet) nagyon elhanyagoltunk a többihez képest, akkor végiggondoljuk, hogy milyen apró változtatást tudnánk megvalósítani ezeken a területeken.
Az életterületek végiggondolásában segíthet az Életkerék gyakorlat is (bővebben a cikkben).