„Pedig annyival több van bennem…De valahogy nem merem megmutatni/kipróbálni/megpályázni, stb..” Ismerős? Az önbizalomhiány sokak életét megnehezíti és megakadályozza, hogy kihozd magadból mindazt, amire egyébként képes lennél.
Sokféle formában jelentkezhet, például: nem mersz új dolgokba belevágni mert félsz, hogy hibázni fogsz. Vagy folyamatosan elégedetlen vagy magaddal, esetleg nem mersz nemet mondani és mindig mások igényeihez alkalmazkodsz.
Az önbizalmat hajlamosak vagyunk ‘előre elrendeltnek’ tekinteni, amiből a szerencséseknek több jutott, akinek meg nem volt akkora szerencséje, az folyamatosan küszködhet a ’nem vagyok elég jó’ érzésével.
Akármennyire is nehéznek tűnik néha hinni magunkban, az önbizalom fejleszthető. Ehhez azonban először fel kell ismerni azokat a viselkedésformáinkat, amelyek arra utalnak, hogy hadilábon állunk az önbizalommal. Természetesen ennél mélyebben is érdemes megvizsgálni az önbizalomhiány okait, azonban a kommunikációnkkal, a viselkedésünkkel is ‘üzenünk’ a külvilág és önmagunk felé – és nem mindegy, hogy milyen az az üzenet.
1.Folyamatos bocsánatkérés mindenért
Talán többször észrevetted már magadon, hogy alig mersz kérni, nehogy kellemetlenséget okozz vagy követelőzőnek tűnj. Még akkor sem mered megtenni, ha egyébként a lelked mélyén tudod, hogy igazad lenne és jogosan elvárható, amit szeretnél. Például nem mersz szólni a munkahelyeden, hogy túl sok a feladat amit kaptál és már nem győzöd. Vagy nem mered felvetni a barátaidnak, hogy találkozzatok olyan helyen, ami neked is könnyebben megközelíthető.
A ’bocs, hogy felvetem…’ vagy ’ne haragudj, hogy ezzel zavarlak’ és ’á, hagyd csak, majd én megcsinálom…’ típusú mondatok mind-mind árulkodó jelek, hogy nagyon nehezen állsz ki magadért és sokszor megkötsz számodra fájdalmas kompromisszumokat is.
2.Határozatlanság és döntésképtelenség
Mind a múlton, mind a jövőn hajlamos lehetsz sokat rágódni és még a hétköznapi, egyszerű dolgokban sem döntesz könnyen. Például azzal kapcsolatban, hogy mit vegyél fel vagy milyen filmet nézzetek meg. Nem beszélve a nagyobb döntésekről! Ezeket ezerszer is átrágod és még ha döntesz is valami mellett, utólag folyton megkérdőjelezed a döntésedet. Emiatt sokszor azt érezheted, hogy mennyi lehetőséget kihagytál – vagy ha akkor, annak idején máshogy döntesz, akkor most sokkal jobb helyzetben lennél.
3. Félsz, hogy hibázni fogsz
Azzal természetesen nincs semmi baj ha jól akarod elvégezni azt, amibe belekezdtél. Viszont ha problémáid vannak az önbizalommal akkor ez könnyen túllépheti az egészséges határt és maximalizmusba csaphat át. Ez pedig már kifejezetten káros. Hiszen ilyenkor annyira szeretnél magadnak és másoknak is megfelelni, hogy úgy érzed, mindig tökéletesnek kell lenned. Éppen ezért előfordulhat az is, hogy bizonyos dolgokba bele sem kezdesz – pontosan a hibázástól való félelem miatt.
Pedig az egészséges önbecsülés felé vezető úton az egyik első lépés az, hogy merjünk hibázni, újratervezni, esetleg újra hibázni és elhinni, hogy előbb-utóbb sikerülni fog (még akkor is, ha némi újratervezést igényel a dolog).
4. Apró kis füllentések
Amivel igazából nem is akarsz ártani senkinek. Nem is azért csinálod, hogy átverj valakit, sőt, valójában nem is szeretnél hazudni. Csak éppen annyira meg akarsz felelni másoknak, hogy nem mersz konfrontálódni és inkább azt mondod, amit hallani akarnak, nehogy valami kellemetlenséget okozz nekik.
Lehet, hogy az egész csak annyi, hogy egyetértesz akkor is, ha egyébként más lenne a véleményed. Vagy a ’jobb a békesség’ kedvéért rámondod valamire, hogy megtetted (holott nem), hogy békén hagyjanak.
5. Konfliktuskerülés
Előfordulhat, hogy annyira félsz attól, hogy ha bárkivel konfrontálódsz akkor már nem fogsz nekik megfelelni, hogy mindenáron megpróbálod elkerülni a vitás helyzeteket. Mind a magánéletben, mind a munkában nagyon tartasz ettől, és inkább ráhagysz olyasmit is a másikra, amivel egyébként nem értenél egyet.
Hosszú távon viszont ez megint csak rombolja az önbizalmadat, hiszen könnyen előfordulhat, hogy egyrészt semmi rossz nem történne ha időnként kiállnál magadért másrészt az is, hogy esetleg neked volt igazad (csak nem mertél a véleményednek hangot adni).
6. Nagyon rosszul viseled a kritikát – még akkor is, ha segíteni próbál
Még akkor is, ha egyébként jogos lenne vagy építő jellegű. Lehet, hogy csak egyetlen apró dologgal kapcsolatban kapsz kritikát, mégis hajlamos vagy ebből általánosítani. És elkezded azt gondolni, hogy ‘semmire nem vagy jó’.
Ilyenkor érdemes egy pillanatra megállni és emlékeztetni magadat arra, hogy nem téged, hanem csak egy bizonyos veled kapcsolatos dolgot ért (jobb esetben építő) kritika.
7. De a dicséretet is nehezen fogadod
Mert talán el sem hiszed, hogy komolyan gondolják. Lehet, hogy azonnal mentegetőzni kezdesz. Ha például megdicsérnek a munkádért akkor ahelyett, hogy azt mondanád ’köszönöm, igyekeztem’ elkezded megmagyarázni, hogy ’áá, semmiség volt, bárki meg tudta volna csinálni’. Vagy ha megdicsérik egy ruhádat akkor a válaszod: ’jajj, hát ez olyan kis egyszerű valami, semmi különös nincs rajta….’
Ha hosszú évek alatt hozzászoktál, hogy mindig elhárítod a dicséretet akkor nehéznek tűnhet ezen változtatni. Mégis próbáld meg: legközelebb amikor megdícsérnek, akkor a mentegetőzés helyett egyszerűen csak köszönd meg. Érdemes gyakorolni, mert amellett, hogy észrevétlen módon erősíti az önbizalmadat az egyik legkönyebben és leggyorsabban megváltoztatható viselkedésforma.
8. Mindig másokhoz hasonlítod magad
És persze ebben a (saját, szubjektív:) összehasonlításodban mindig te maradsz alul. Hiába van esetleg jó állásod, a másik mindig sikeresebbnek tűnik. Vagy biztosan boldogabb a kapcsolatában. Esetleg már sokkal előbb tart, mint te, vagy pont ellenkezőleg: merte venni a bátorságot, hogy elinduljon egy világ körüli útra ’lesz, ami lesz’ alapon, amit mindig is szerettél volna te is, de sosem volt bátorságod hozzá.
Szóval ahelyett, hogy a saját életedet építgetnéd és észrevennéd a saját sikereidet, mindig csak valami más után áhítozol és mindenkit többnek és jobbnak tartasz magadnál. Pedig ha az összehasonlítgatás helyett magadra figyelsz, akkor sokkal hamarabb megtalálhatod, hogy mi tesz boldoggá és melyek azok az apró (vagy nagyobb) kihívások, amelyeket sikeresen teljesítettél már eddig is.
9. Mindig mindenkinek a rendelkezésére állsz
A saját igényeidet hajlamos lehetsz a háttérbe szorítani. Egy idő után pedig azt veszed észre, hogy nem érzed jól magad a bőrödben, elégedetlen és elkeseredett vagy. Pedig hidd el, a környezetednek is jobb ha te jól vagy magaddal, ha megtalálod az egyensúlyt és te magad leszel az első a saját életedben. Legyen szó akár családról, gyerekekről vagy munkahelyi, esetéeg baráti kapcsolatokról, mindenkinek azzal használsz a legtöbbet, ha magadra, a saját igényeidre is odafigyelsz.
Magadra ismertél valamelyik esetben?
Első lépésként érdemes kipróbálnod magad olyan helyzetekben, amelyektől egy kicsit tartasz. Ha nehéznek találod, hogy ezt egyedül megoldd, akkor érdemes segítséget kérni: akár szakembertől, akár a saját ütemedben történő tanulással, melyhez itt találsz egy kis segítséget.