Hogyan függ össze a halogatás és az érzelemkezelés?
Szinte nincs is, akit ne érintene időnként az a probléma még akkor is, ha a lehető leggondosabban eltervezte, hogy mit, milyen sorrendben és hogyan fog csinálni. Fokozottan jelentkezhet azoknál, akik otthonról dolgoznak, hiszen ilyenkor sokkal kevésbé vannak meg a munkanap keretei. Sőt, akár egy-két hét is eltelhet úgy, hogy azt érezzük semmihez nincs kedvünk, a napok szétfolynak és csak a legszükségesebb tennivalókat sikerül elvégezni.
Vannak napok, amikor egész egyszerűen semmi nem akar összejönni. Talán már a reggel sem úgy kezdődik ahogy elterveztük, – és utána valahogy egész nap nem sikerül utolérni magunkat.
Pedig rengeteg teendőnk lenne, kora reggeltől késő estig talpon lehetnénk – de mintha valami láthatatlan akadály visszatartana attól, hogy nekilássunk végre a ‘nemszeretem’ feladatoknak.
Nem akarom rosszul érezni magam, ezért halogatok….
De vajon el tudunk-e futni a negatív érzéseink elől?
Először is nézzük meg, honnan ered a halogatás szó. A latin ‘procrastinare’ – ‘holnapra hagyni’ mellett van egy másik eredője is, a görög ‘akrasia’ – ami leginkább az akarat gyengeségeként vagy úgy határozható meg, mint valami, amit a jobb belátásunk ellenére teszünk.
Azaz, tudjuk, hogy ideje lenne elkezdeni a dolgot, mégis halogatjuk…Ez pedig az agyunk egyfajta védekezési mechanizmusa.Ilyenkor úgy próbáljuk megóvni magunkat a feladattal kapcsolatos rossz érzéstől, hogy halogatni kezdjük azt….
Ezért nem is elsősorban időgazdálkodási, hanem sokkal inkább érzelemkezelési probléma a halogatás – és a megoldása sem a jobb tervezés.
Halogatunk, hogy elkerüljük a rossz érzést – de paradox módon, később ennek meglesz a ‘böjtje’.
De miért csináljuk ezt?
Ráadásul a halogatás álruhát is viselhet..Úgy tűnhet, mintha rengeteg más teendőd lenne – és emiatt nem jutna időd arra, amit tologatsz magad előtt.
Hallottál már produktív halogatásról?
Ilyenkor nagyon tevékenynek tűnhetsz, mert mindenféle elfoglaltságot találsz – melyek persze ráérnének később, vagy nem is annyira fontosak – csak a feladattal ne kelljen foglalkoznod.
Mindezt azért, hogy elkerüld az adott dologgal kapcsolatos negatív érzéseket.
Present-bias, azaz Jelen-hatás
Az agyunk evolúciósan úgy van kódolva, hogy a jelenben elérhető dolgokat aránytalanul túlértékeli a jövőben elérhetőkkel szemben.
Ennek a jelenségnek neve is van: Present bias, azaz Jelen-hatás.
A halogatásra alkalmazva: amikor valamit egy későbbi, bizonytalan időpontra halasztunk, akkor az agyunk ezt a jövőbeli dolgot (és a hozzá kapcsolódó negatív érzéseket) úgy érzékeli, mintha az nem is a mi problémánk lenne.
Eltávolodunk a halogatott dologtól, hiszen az majd valamikor, a bizonytalan jövőben lesz esedékes…Hogy addig se kelljen foglalkozni vele….Persze ez a taktika ritkán válik be.Sőt, később még sokkal rosszabb lesz – félelmetesebbnek, szorongatóbbnak tűnhet a feladat.
De hiszen mindig csinálok valamit….
A halogatás álruhát is viselhet..Úgy tűnhet, mintha rengeteg más teendőd lenne – és emiatt nem jutna időd arra, amit tologatsz magad előtt.
Hallottál már produktív halogatásról?
Ilyenkor nagyon tevékenynek tűnhetsz, mert mindenféle elfoglaltságot találsz – melyek persze ráérnének később, vagy nem is annyira fontosak – csak a feladattal ne kelljen foglalkoznod. Inkább elmosogatsz, átrendezed a ruhásszekrényedet, megírsz egy olyan emailt, ami akár várhatna is – mindezt azért, hogy elkerüld az adott dologgal kapcsolatos negatív érzéseket.
Mire is gondolok itt?
Még nem kezdek bele, mert….
Kutatások szerint két fő okra vezethető vissza a halogatás:
- Félelem, azaz szeretnéd, de tartasz tőle…
- A motiváció hiánya, azaz nem találod elég érdekesnek a feladatot, nem érzed magadénak…
Ezeket aztán persze érdemes tovább bontogatni, elemezni, hogy az alapvető okot megtaláld.
Kiindulásként gondold végig, hogy magadra ismersz-e az alábbiak valamelyikében:
- Nem tudod pontosan mi a feladat és mit kellene csinálnod. Lehet ez egy munkahelyi megbízás vagy bármi más teendő, a halogatás oka sokszor az, hogy nem vagy pontosan tisztában azzal, hogy mi a feladat.
- Egész egyszerűen túlterhelt és fáradt vagy… Lehet, hogy párhuzamosan több projekten is dolgozol, több helyen is megpróbálsz megfelelni. Esetleg egyszerre dolgozol, tanulsz és még a vállalkozásodat is próbálod építgetni. Ez valóban kimerítő, nem csoda, hogy végül egy-két teendő a halogatás sorsára jut.
- Félsz, hogy nem sikerül. A halogatás egyik leggyakoribb oka az, hogy nem bízol magadban és tartasz attól, hogy nem fog sikerülni az, amit elterveztél. Ilyenkor a félelem felismerése az első lépés – és érdemes továbbgondolni, hogy mi is lehet az oka.
- Van valamilyen feldolgozatlan érzelmi problémád. Lehet, hogy csak rossz napod volt, lehet az is, hogy rossz híreket kaptál. De előfordulhat az is, hogy egy hosszabb ideje húzódó és megoldatlan érzelmi probléma áll a halogatás hátterében.
- Nem érzed elég fontosnak a dolgot. Vagy nem érzed a magadénak. Vagy talán olyan feladatot halmoztál fel magadnak, amit nem is lett volna muszáj és nincs is sok értelme. Esetleg mások elvárásainak akartál megfelelni, amikor elvállaltad.
További lehetséges okokról ebben a cikkben olvashatsz.
A jövőbeli önmagad
Az egyik legjobb módszer a halogatás kezelésére az, ha elképzeled, hogy a mostani döntéseid hogyan befolyásolnák a jövődet.
Amikor a ’jövőbeli önmagunkra’ gondolunk, akkor legtöbbször az öt vagy tíz évvel későbbi önmagunkat képzeljük el. Ennyi időre pedig valljuk be, a mai felgyorsult világban elég nehéz előre tervezni így nem csoda, hogy nem a legmotiválóbb, ha ennyire előre próbálunk gondolkodni.
Ezért ahelyett, hogy évekre előre gondolkodnál próbáld meg azt elképzelni, hogy a mostani tetteidnek (halogatásodnak) milyen hatása lenne mondjuk két hét múlva? Vagy egy hónap múlva? Vagy akár holnap?
Akár fel is teheted magadnak a kérdést, amikor halogatsz valamit, hogy:
Vajon mit szólna a jövőbeli önmagam, ha most nem teszem meg ezt a dolgot? Mit veszítenék vele? Tartozom-e magamnak azzal, hogy most nem halogatok? Mennyi stresszt okoznék a jövőbeli önmagamnak a mostani halogatásommal?
Ez a gyakorlat segít abban, hogy felelősséget vállalj a tetteidért és a pillanatnyi könnyebbség helyett inkább most tegyél egy kis erőfeszítést. Annak érdekében, hogy a későbbi stresszt elkerüld.
Hogyan kerüld el a halogatást?
Ha az, ha jövőbeli önmagadra gondolsz és megpróbálod végiggondolni, mit veszítenél a mostani halogatásoddal nem segít, akkor kipróbálhatod az alábbi trükköket is.
- Az első kis lépés, amit megtehetsz
Ha bealáthatatlanul nagynak tűnik az előtted álló feleadat, akkor először csak azt próbáld kitalálni, hogy mi legyen az az első kis lépés, amit megteszel. Ne tervezd meg előre az egészet, mert az csak nyomasztani fog, csak azt tudd, hogy mi legyen a következő lépés. Ehhez egy kis segítséget itt találsz.
- Ha fáradt vagy és túlterhelt
Ilyenkor a legjobb taktika az, ha megnézed mi az a tevékenység, ami a lehető legkisebb energiabefektetést igényli. Azokon a napokon amikor amúgy is fáradt vagy bőven elég, ha valami rutinfeladatot elvégzel, a maradék időben pedig kikapcsolódsz és feltöltődsz.
- Ha félsz, hogy nem sikerül
Ha nagyon félsz attól, hogy kudarcot vallasz vagy mások mit fognak szólni, akkor próbáld meg kideríteni, hogy honnan erednek a félelmeid. És ne feledd azt sem, hogy szabad hibázni és ez csak azzal nem történik meg, aki egyáltalán nem próbál ki soha semmi újat. A hibákról és a maximalizmusról itt olvashatsz.
- Ha érzelmileg kimerültél
Ha hosszabb ideje úgy érzed, hogy érzelmileg kimerültél, akkor először érdemes időt adni magadnak arra, hogy valamilyen módon kiadd magadból ezeket az érzéseket. Beszélgess egy barátoddal, írj naplót vagy ha úgy érzed, hogy ennél komolyabb a helyzet, akkor érdemes lehet szakemberhez fordulnod.
Egy kis plusz segítség
Ha szeretnéd a véget nem érő feladatlistád mellett is megőrizni a belső szabadságodat, és az eltűnt időd nyomába erednél úgy, hogy a lelki egészséged is megőrizd akkor nézd meg, hogyan segíthet neked ebben a Tedd rendbe az életed tanfolyam!
