A december sok szempontból nagyon várt hónap – hiszen itt vannak az ünnepek, az egész éves hajtást követő pihenés, feltöltődés. Legalábbis elméletben, mert a valóságban sokszor még több stresszel jár ez az időszak, mit az év többi része. Hogyan lehetne mégis örömmel megélni ezt a hónapot úgy, hogy jusson idő kikapcsolódásra és legyen benne olyan idő is, amit saját magunkra tudunk szánni?
Vajon hogyan lehet úgy kikapcsolódni, hogy a pihenéssel töltött időt ne kísérje bűntudat? El lehet-e engedni bizonyos ‘kötelező köreinket’, melyeket lehet, hogy évek óta ugyanúgy csinálunk – pedig nem lenne muszáj?
Olyan kérdések ezek, amelyekre a választ leginkább akkor találjuk meg, ha egy kicsit tudatosabban közelítjük meg az előttünk álló ünnepi időszakot. Például végiggondoljuk, hogy számunkra mit jelent a pihenés, a feltöltődés – és hogyan lehetne azt a napunk részévé tenni még akkor is, ha vannak nehezítő körülmények (például családi programok, gyerekek, esetleg munka).
Nehezen engedjük meg magunknak a pihenést
Hiába tudjuk, hogy szükség van pihenésre, kikapcsolódásra – valami mégis megakadályoz abban, hogy ezt meg is engedjük magunknak.
Sokszor nehéz elhinni, hogy megérdemeljük a pihenést, ha nem kell előtte „megdolgozni érte” – azaz valamiképpen kiérdemelni azt.
Vajon melyek azok a lelki gátak, gondolati minták, amelyek felelősek lehetnek ezért?
Már szinte el is felejtetted, mi az a kikapcsolódás….
Lehet, hogy évek óta benne vagy a mókuskerékben és olyan régóta automatikusan teszed a dolgodat (bővebben ebben a cikkben olvashatsz erről), hogy már el is felejtetted mi az, amitől ki tudsz kapcsolni.
Talán még azt is nehéz eldönteni, hogy aktív vagy passzívabb pihenésre lenne szükséged, melyik lenne az, ami jobban feltölt. Az egykori hobbijaid pedig szép lassan ‘kikoptak’ az életedből, egyre kevesebb időd jutott rájuk….Amint pedig egyre több teendőd lett, úgy maradt egyre kevesebb helye a feltöltődésnek, pihenésnek az életedben.
Mit tegyél?
Érdemes egy kis időt szánni arra, hogy rátalálj mi lenne az a tevékenység, ami most feltöltene és hosszabb távon is beleférhetne az életedbe.
Légy nyitott, vegyél részt olyan programokon is, amelyeket még nem próbáltál – nem kell egyszerre minden újdonságot kipróbálni de egy-két apró lépést megtehetsz. Lehet, hogy eleinte húzódozva mész el egy erdei kirándulásra de végül megtetszik, és az életed részévé válik a természetjárás.
Pihenés, bűntudattal
Nagyon sokan küzdenek bűntudattal, ha pihenni mernek. Mintha a kikapcsolódást és a pihenést meg kellene érdemelni és addig, amíg a tennivalónk végére nem értünk, lazítani sem lehetne.
Sajnos ez az érzés bármilyen életkorban és élethelyzetben jelentkezhet (például nem pihenhetek, amíg a munkával nem végeztem, amíg a gyerekekkel nem tanultam, stb.)
Mit tehetsz?
Érdemes végiggondolni, hogy pontosan miért is érzel bűntudatot, ha pihenni mersz.
- Honnan hozod ezt az érzést?
- Láttál-e hasonló példát a családodban? Mennyire lehet ‘tanult’ ez az érzés?
- Gondold végig azt is, hogy vajon mekkora realitása van ennek az elvárásnak magaddal szemben most, a jelenlegi élethelyzetedben?
Próbálj meg néhány lépés távolságból tekinteni a tennivalóidra: biztos, hogy nem várhatnak? Mi az, amit le tudnál tenni közülük, amiben segítséget kérhetnél? Milyen elvárásnak akarsz megfelelni azzal, hogy nem engeded meg magadnak a pihenést?
Megszoktad, vagy tényleg így szeretnéd?
Talán végig sem gondolod, hogy melyek azoka tételek a teendőlistádon, amelyeket nem feltétlenül kellene megcsinálnod.
Érdemes végiggondolnod, hogy vannak-e olyan teendőid, amelyeket azért csinálsz, mert:
- évek óta így van, így csináltad,
- ‘ez a szokás’, más is így csinálja,
- elvárják tőled, hiszen mindig megcsináltad.
Talán nehezen tudod elhinni, hogy nem kell mindent egyedül megcsinálnod. Gondold végig a fenti szempontok szerint a tennivalóidat és próbáld meg kihúzni a listádról azokat, amelyek ‘fennakadnak’ a szűrőn.
Ehhez a cikk alján egy letölthető segédletet is találsz.
Téged mi tölt fel?
Az énidő kifejezés az utóbbi tíz-tizenöt évben került a köztudatba, és a definíciója úgy szól, hogy: „olyan minőségi idő, amit önmagad feltöltésére, önfejlődésre fordítasz”.
Az utóbbi években kicsit elcsépeltté, túlságosan hétköznapivá vált a kifejezés – és félreértelmezni is könnyű. Hiszen az első gondolatunk ennek kapcsán talán az, hogy „egy kötelezően beiktatandó idő, amikor nem csinálunk mást, csak pihenünk”.
Ami nem feltétlenül csak a szó hagyományos értelmében vett pihenést jelentheti. Feltölthet a sport, a kerti munka, a főzés, az olvasás, de akár a tanulás is. Lehet, hogy a napi teendők, munka, család és egyéb kötelezettségek mellett alig várod, hogy végre jusson időd a tanulásra is – ez esetben a tanulás lesz a te énidőd.
A lényeg, hogy minden ér:). Azaz nem szabad túl mereven értelmezni az énidő fogalmát.
Lehet, hogy most úgy érzed, egyáltalán nincs semmi időd magadra, egy perced sem jut az úgynevezett énidőre. De ha jobban belegondolsz, és ezt a tágabb értelemben vett („ami feltölt”) definíciót használod akkor rá fogsz jönni, hogy igenis megvan ennek a helye az életedben.
Hiszen lehet a te énidőd akár a napi séta, amíg beérsz a munkahelyedre vagy akár a lefekvés előtti olvasás is.
Mennyire bízol másokban?
Korunk problémája, hogy azt gondoljuk, mindent egyedül kellene megoldanunk és nem, vagy alig-alig merünk segítséget kérni. Ha viszont jobban megvizsgáljuk a dolgot, akkor rájöhetünk, hogy ez sokszor azért van így, mert nem bízunk eléggé a minket körülvevő emberekben.
Ha például szeretnénk valahova elmenni, de ahhoz meg kell oldani a gyerek/kutya/cica felügyeletét, akkor ahhoz, hogy a kikapcsolódást valóban élvezni tudjuk meg kell bíznunk abban, akitől a segítséget kértük. Azaz el kell hinnünk, hogy valóban tud és akar segíteni, – és el kell tudnunk fogadni a segítségét.
Ami nem mindig könnyű, hiszen sokunkba bele van kódolva a „mindent egyedül kell megoldanom” üzenet.
Stresszmentes ünnepek
Gondold végig egy napodat vagy hetedet. Mennyi ebből az az idő, amit a kötelességeid teljesítésével töltesz el? Mennyi az, ami pihenés? Arra a pihenésre gondolok, ami csak rólad szól, nem a barátaidról, nem a családodról, nem valaki másról.
Gyakran meglepő felismerésekre juthatunk, ha ilyen szempontból is megvizsgáljuk egy-egy napunkat/hetünket.
Lehet, hogy kiderül, bizony szinte semennyi valódi pihenéssel töltött időt sem engedünk meg magunknak.
Pedig önmagunk tisztelete ott kezdődik, hogy felismerjük, az erőforrásaink végesek. Ahhoz pedig, hogy tartósan jól legyünk elengedhetetlen, hogy töltődni tudjunk és időnként pihenjünk is.
Éppen ezért érdemes a karácsonyi készülődésben megállni egy kicsit és végiggondolni, hogy biztosan mindenre szükség van, amit elterveztünk? Lehet, hogy nem feltétlenül kell az összes rokont végiglátogatni vagy saját készítésű sütit vinni a munkahelyi karácsonyi ünnepségre.
Ha szeretnél egy kis segítséget a stresszmentes december, és a nyugodt ünnepek megtervezéséhez, akkor kattints a képre és töltsd le a tervezőt!